IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.

Budapest

A hulladék: érték

Nemzeti Ipari Szimbiózis Program megvalósítása Magyarországon

Elnyert összeg: 205 442 euró

LIFE

A hulladék érték. De csak akkor, ha tudunk vele valamit kezdeni. Mintegy harmadik, ösztönző és közvetítő szereplőként az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. azon fáradozik, hogy az ipari termelésben keletkező hulladékok ne lerakóba kerüljenek, hanem lehetőség szerint újrahasznosuljanak. Ennek érdekében hidat épít a felesleget termelő és feldolgozó vállalatok között. A szervezet 2010-2012 között részt vett a közvetlen európai uniós LIFE Programból megvalósult NISP projektben, melyre 205 442 eurót nyertek.

 

Mikor a szelektívbe dobjuk az elhasznált PET palackot, nem is gondolnánk, hogy a műanyag tárgyat legközelebb polárpulcsiként fogjuk viszontlátni a sportboltok polcain! Pedig ez az egyik legnépszerűbb újrahasznosítási technika, a poliészter döntő hányadát a textilipar használja fel, huszonhét darab másfél literes flakonból készül el egy darab pulóver.

A műanyaghulladék alapanyag is lehet, ami egy költséghatékony és környezetkímélő eljárás. Ha ez két vállalat kölcsönös együttműködése révén valósul meg, az együttműködést szinergiának, vagy ipari szimbiózisnak nevezzük.. A körforgásos gazdaság elvén működő folyamatba a cégek anyagot és energiát vonnak be, az egyik a hulladékot szolgáltatja, a másik felhasználja azt. A kooperáció miatt a termelői oldalon csökken a hulladékkezelés költsége, kezelői oldalon pedig bevétel jön létre.

Minderről bővebben dr. Virág Annamária, az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) környezetvédelmi projektmenedzsere mesél nekünk. A cég egyébként számos, fenntartható fejlődéssel, innovációval kapcsolatos projektet vezetett már, közvetítőként elősegíti a gazdaság kereslet-kínálati összekötését. A Nemzeti Ipari Szimbiózis Program (NISP) elnevezésű, közvetlen európai uniós LIFE projektet a birminghami International Synergies Limited (ISL) nevű vállalattal közösen kezdték el 2010-ben.

IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
Dr. Virág Annamária, az IFKA környezetvédelmi projektmenedzsere

A hároméves projektidő alatt az IFKA több száz céggel vette fel a kapcsolatot azért, hogy csatlakozzanak az ipari szimbiózis programhoz; a NISP keretében konferenciákat, workshopokat is szervezett, vásárokon is megjelent, és egy információs honlapot is készített, hogy minél többen tudjanak a lehetőségről. Dr. Virág Annamária elmondja, van, hogy egy szervezet magától rájön, hogy van valamilyen anyaga, amit át tudna adni egy másik ipari szektornak, de sok esetben jól jön egy kívülről jövő mediátor, aki rávilágít arra, milyen hátrányokkal jár a meggondolatlan hulladéklerakás, és milyen cég tudná újrahasznosítani az adott felesleget.

A szakértőtől azt is megtudjuk, a jogi szabályozásoktól is függ az ipari szimbiózis: mikor az IFKA elkezdte a projektet, még nem volt járulék a hulladék lerakása után, ez azonban változott 2012-ben, és azóta a cégeknek is jobban megéri, ha alternatív hasznosítási módban gondolkodnak. Az is fontos szempont, hogy közel legyen a hulladék-feldolgozó üzem, így a szállítás gazdaságilag és környezetvédelmileg is előremutató.

IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.Mérhetetlen mennyiségű hungarocell-hulladék keletkezik naponta világszerte

A több száz cég közül, melyeket elért és összekötött az IFKA a projekt során, dr. Virág Annamária a váci IBM esetét emeli ki: – Látogatást tettünk az adattároló rendszereket összeszerelő üzemben, ahová hungarocellbe csomagolva érkeznek az alkatrészek. Felfedeztük, hogy felhasználás után a szükségtelen tároló és csomagoló anyagot a kommunális hulladéklerakóba dobják, ennél rosszabb nem is történhetne vele, hiszen így lerakón végzi az értékes és hasznosítható anyag. Összekötöttük az IBM-et egy közeli műanyag feldolgozó üzemmel, az Etilén 95 Kft.-vel, azóta is szinergiában működnek.

A projektmenedzser büszke rá, hogy – ha csak kis lépésekkel is – az IFKA pozitív módon be tudott avatkozni egy-egy vállalat életébe, és létre tudott hozni hosszú távú partnerségeket. Az eredményeik magukért beszélnek: a mai napig érkeznek hozzájuk megkeresések, három év alatt 3751 tonna szén-dioxid-kibocsátást tudtak megspórolni és 1238 tonna hulladékot tudtak a lerakótól eltéríteni.

˄