Fókuszban a felszín alatti vizek
Európai szintű hidrogeológiai tudástár kialakítása
Elnyert összeg: 79 500 euró
Horizon 2020
―
Egy hat partnerből álló konzorcium részeként a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara is részt vesz a KINDRA projektben, melynek fő kihívása, hogy számba vegye az európai szintű hidrogeológiai kutatásokat, és javaslatot tegyen a közeljövő fő kutatási irányaira. A Horizon 2020 Program által több mint 1,1 millió euróval támogatott projektben a magyar partner 79 500 eurót nyert el. Dr. Szűcs Péter, az egyetem dékánja mesélt nekünk az integrált vízgazdálkodásban rejlő új innovációs lehetőségekről.
―
Minden hidrogeológus tisztában van a felszín alatti vizek fontosságával. Mégis, mind a szakma, mind a közvélemény nem foglalkozik eleget ezzel a témakörrel súlyának megfelelően. Mit is sorolunk ide valójában? A parti szűrésű vizeket, a talaj- és rétegvizet, valamint a karsztvizet. Hazánkban például az ivóvíz több mint kilencven százaléka származik a felszín alól, de erről az átlagember nem is tud, hiszen a médiából elsősorban az árvizekről, tavakról, folyókról, egyszóval a felszín feletti vizek kezeléséről esik a legtöbb szó.
Szerencsére a jó minőségű vízkészletek egyre hangsúlyosabbá válnak a világban, jelentőségüket az EU is felismerte, és létrehozta az Európai Víz Keretirányelvet. Ennek célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban lehetőség szerint minél hamarabb jó állapotba kell hozni minden felszíni és felszín alatti vizet, és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. Magyarországon is történtek fontos lépések a víz megőrzésének érdekében, kiemelkedik közülük a Kvassay Jenő Nemzeti Stratégia, melynek feladata a vizek kezelésével, használatával kapcsolatos célkitűzések és eszközök meghatározása, a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek és kereteinek kialakítása, az aszály vagy a belvíz káros hatásainak megelőzése és mérséklése.
Ezek a támogatások csak megkönnyítették a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának munkásságát, ahol évek óta céltudatos felkészülés folyt már az európai uniós pályázati színpadra való fellépésre. Egyedülálló képzési és kutatási programokkal, széles nemzetközi kapcsolati hálóval, számos hazai és nemzetközi projekttel szereztek gyakorlatot, aztán 2014-ben beadták az első tizenöt pályázatot a Horizon 2020 Programban. A kitartó munka meghozta gyümölcsét: öt fejlesztési tervük rögtön kivívta az unió támogatását.
Dr. Szűcs Péter, a kar dékánja bővebben is mesél nekünk az egyetem tevékenységeiről: – Mi itt az egyetemen az egyik legnagyobb kutatási intézetnek számítunk, már ami a felszín alatti vizeket illeti. Ezért nagyon megörültünk, mikor az EU Horizon 2020 program felhívásában a felszín alatti vizek előtérbe kerülhettek. A KINDRA projekt ötletét az egyik magyar nemzetiségű, a Miskolci Egyetemen végzett, de ma egy spanyolországi cég vezetője vetette fel. – A hat partnerből kettő egyetem, de van uniós szakmai szervezeti tagunk is – meséli a szakember.
Dr. Szűcs Péter dékán
A KINDRA kutatási program lényege, hogy a partnerek egy európai szintű hidrogeológiai osztályozási rendszert dolgozzanak ki, illetve egy interneten elérhető adatbázist, melyben a felszín alatti vizekkel kapcsolatos széleskörű dokumentációk találhatók. Ezeket az anyagokat feldolgozzák, és megnézik, melyek azok a területek, amelyek a jövőben újabb kutatásokat igényelnek majd Európában.
Mivel régebben egyáltalán nem létezett európai léptékű osztályozási rendszer a témában, hatalmas ugrás lesz majd a KINDRA projekt adatbankja. A tudástár többek közt arra is rámutat majd, mely területekre érdemes több anyagi forrást fordítani a felszín alatti vízkészletek megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében. A magyar egyetem magában a kutatásban, és az osztályozás megalkotásában vesz részt, ezen felül a projektcsapat workshopokat, mobilitási programokat, konferenciákat és gyermekeknek szóló információs anyagokat is tervez.
A KINDRA projekt és a Miskolci Egyetem további felszín alatti vizekkel kapcsolatos Horizon 2020-as pályázatainak bemutatása a Budapest Víz Világtalálkozón 2016. novemberében
A 2017-ben záruló projekt nem csak a közvetlen eredmények miatt bizonyul majd hasznosnak. Dr. Szűcs Péter elmondja, a fiatalok számára nem olyan vonzó a kutatói pálya, viszont ezek a Horizon 2020 projektek egyben a nemzetközi tevékenységben való kitörési pontnak is számítanak.
Információk a projektről a weben és a Facebookon