BGéSzC Szily Kálmán Technikum és Kollégium

Műszaki iskolások nemzetközi tapasztalatszerzésen

Erasmus+

A BGéSzC Szily Kálmán Technikum és Kollégium számos Erasmus+-projektben vett részt. Fontosnak tartják, hogy diákjaik és tanáraik nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek, szakmailag fejlődjenek és minél jobban kinyíljon számukra a világ. Fábián Zoltán igazgatóval beszélgettünk.

Hogyan merült fel, hogy az iskola részt vegyen Erasmus+-pályázatokban?

Az intézmény 2006 óta vesz részt különböző nemzetközi programokban, 2014, az Erasmus + indulása előtt Comenius és Leonardo projektekben vettünk részt. Amikor 2012-ben igazgató lettem, egyrészt átvettem az addigi futó projekteket, másrészt újakat indítottunk. Azóta minden évben pályáztunk és nyertünk is, volt, amikor több pályázatunk is sikeres lett. Bár kezdetben megpróbáltuk külső pályázatíró cég segítségét igénybe venni, ez nem vált be, így végül azt a pályázatot is, amire a céget kértük fel, mi magunk készítettük el. Nagyon sokat számít, hogy vannak ismeretségeink szerte Európában, mivel ez hálózatjelleggel működik: akik sikeres Erasmus+-pályázatban vesznek részt, átadják egymásnak az információkat, illetve gyakori, hogy ugyanazokat a partnereket, akikkel már együttműködtek, egy új projektbe is meghívják partnernek. Mi is voltunk már így pályázatíróként is, és úgy is, hogy minket hívtak. 

Milyen Erasmus+ pályázatokon indul az iskola?

Az KA1 és KA2 pályázatokon is indulunk. Az Erasmus+ KA2 többrésztvevős projekt, amelynek keretében minden partner utazik mindenkihez öt napra, utazással egy hétre, a projekttalálkozókon kulturális, sport, egyéb programokon is részt vesznek a diákok. A pályázatnak mindig van egy konkrét szakmai célja, amit a résztvevők a találkozókon megbeszélnek, közösen keresik rá az innovatív megoldást. A következő találkozóig pedig minden tanulócsoport otthon dolgozik rajta. Egy ilyen projekt keretében hat-nyolc tanuló utazik két-három tanárral. Cél a kapcsolatépítés, más népek kultúrájának megismerése is. Azért szeretjük ezt a pályázattípust, mert a tanulók világnézetét, szemléletét alakítja, gyakorolják az idegen nyelvet, kapcsolatba kerülnek más népek hasonló korú diákjaival, és egy az egyben kiderül, hogy olyan nagy a hasonlóság a különböző országokban tanuló diákok közt, hogy több bennük a közös, mint ami elválasztja őket. Ez nagyon alapvető felismerés volt, és ezt a tanulók is így érzékelik. Nagyon sok eseteben az utazások során, ha nem is egy életre, de hosszú távra szóló kapcsolatok, barátságok szövődnek a különböző országok gyerekei között.

Milyen Erasmus+ KA2- projektekben vesz részt az intézmény?

A G.A.M.E.S (Games, Animation, Movements, Entertainment, Socilazation) projekt keretében a tanulók Görögországba, Olaszországba, Lengyelországba és Spanyolországba utazhattak. A projekt nyelve az angol, így remek lehetőség nyílt a nyelvgyakorlásra. Minden országban izgalmas programokat szerveztek a projekttémák köré, például a magyarországi találkozó során arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a külföldi partnerek játékos formában minél jobban megismerhessék Budapestet. A tanulókból és kísérő tanárokból kialakított csapatok játékos formában, feladványok útján fedezték fel a várost, majd a felfedezés során készült fényképekből minden nemzetnek egy saját kiadványt kellett készíteni, amiben kiadványszerkesztő tanulóink és tanáraink segédkeztek. Az elkészült kiadványokat minden résztvevő megkapta a záró rendezvényen.

A T.A.C.K.E.D (Traditional Arts and Crafts to Keep away Early Drop Out) projekt célja a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás problémájával kapcsolatos kihívások megoldása a hagyományos művészetek, az iparművészetek és a kézművességek segítségével.

A New waves of engineering and information technology in southern Europe - Új hullámok a gépészet és az informatika területén Dél-Európában projekt keretében tizenegy-tizenegy tanuló vehetett részt szakmai gyakorlaton Portugáliában és Spanyolországban, tíz pedagógus pedig megismerkedhetett a portugál szakképzéssel.

A Robotics On projekt témája a robotikai fejlesztés volt. Huszonegy tanuló vett benne részt, a programozás, robotok és kódolás köré szervezett projekttalálkozók Magyarország mellett Romániában, Litvániában és Olaszországban zajlottak.

A COCO+ projekt résztvevői Magyarország mellett Norvégia, Portugália, Csehország, Németország és Horvátország voltak, témája pedig a tanulók bevonzása a szakképzésbe, a szakmai és tudományos alapú szakképzés pályaválasztási folyamatának fejlesztése. A projekt Európa-szerte reagált a képzett munkaerő hiányára, a fő cél a műszakilag, tudományosan megalapozott oktatás iránti érdeklődés növelése volt.

A No Early School leaving … by Sports, Musical, Theatrica and Artistic Activities projekt témája pedig a korai iskolaelhagyás megakadályozása, a sport, a tánc, a zene és más művészetek segítségével, Magyarország mellett Görögország, Olaszország, Portugália, Törökország részvételével.

A KA1 pályázatokkal kapcsolatban mi a tapasztalatuk?

Az Erasmus+ KA1 arra ad lehetőséget, hogy egy tanulócsoport két tanár vezetésével hosszabb időre kimenjen külföldre szakmai gyakorlatra. Mivel a diákok szakmai munkát végeznek, bizonyos szempontból hasznosabb, ugyanakkor tény, hogy más az alapvető célja. Természetesen van egy, a KA2-höz hasonlatos célja is, hogy lehetőséget adjon a diákoknak arra, hogy külföldön, idegen környezetben helyt álljanak és kommunikáljanak.

E pályázattípus keretében a helyi befogadók által szervezett szakmai gyakorlati helyeken végzik el a diákok a szakmai munkát – ez a szakképzés részeként beleszámít az éves szakmai gyakorlatba is. Ez azért is fontos, mert az olyan kinti programok mellett, mint a kulturális nevezetességek, természeti értékek megismerése, látnak külföldi példákat arra, hogy az adott országban hogyan dolgoznak. Voltunk Lengyelországban, Németországban, Csehországban, Portugáliában – Olaszországba és Ausztriába is készültünk, de ezek már a vírus miatt elhalasztódtak. Általában nagyon jók a tapasztalataink, mert látjuk, hogyan dolgoznak kint. Ez a gyerekek számára is fontos tapasztalat, de volt olyan élményünk is, amikor a kinti partner úgy gondolta, nem szakami gyakorlaton vannak a gyerekek, így elég, ha csak dolgozgatnak kicsit, mert valójában szórakozni jöttek.

Mi a tapasztalatuk, hogyan hat a diákokra a külföldi tapasztalatszerzés?

Összességében az a tapasztalatunk, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek egy nemzetközi projektben, kezelhetőbbé válnak, javul a kommunikációjuk, a nyelvtudásuk, sőt még az anyanyelv használata is magasabb szintre kerül. Világot látnak, tapasztalnak, jobb eredményeket érnek el. 

A résztvevő tanárok milyen tapasztalatokat szereztek? 

A résztvevő tanárok számára is nagyon jó lehetőség arra, hogy világot lássanak, sokféle hatás érje őket és eljussanak olyan helyekre, ahova önállóan nem biztos, hogy eljutnának. Tapasztalatunk, hogy a projektekben résztvevő tanárok bekerülve a nemzetközi szakmai környezetbe, tanárokból álló nemzetközi csapatba elkezdenek megnyílni, szakmailag is kommunikatívabbá válnak.

Ezek az előnyök, ugyanakkor vannak hátrányok is, hiszen, ha három-négy, akár öt tanár elmegy több hétre vagy egy hónapra, akkor meg kell oldani a helyettesítésüket, viszont ez a többiek szerepvállalását is fokozza.

A mi iskolánkban cél, hogy ne mindig ugyanazok a tanárok menjenek, hanem kifejezetten szorgalmazom, hogy különböző tanárok kerüljenek be a projektekbe. Például, egy KA2 projektben, ahol az öt partnerország öt projekttalálkozót szervez – azon túl, hogy legyen kontinuitás, tehát az a tanár, aki a mi iskolánkból a projektkoordinátor, vegyen részt mindegyiken –ne feltétlenül ugyanazok a tanárok vegyenek részt, és ha párhuzamosan fut másik projektünk, akkor annak az eseményein sem. A mi tantestületünk 30-40 %-a, a különböző szakmacsoportok – gépész, épületgépész, informatika, nyomdaipar – tanárai és közismereti tanárok már részt vettek projektekben, és tervezünk is a jövőben további kollégákat küldeni – amint lesz erre alkalom és lehetőség.

 

<
>

˄